We’ve updated our Terms of Use to reflect our new entity name and address. You can review the changes here.
We’ve updated our Terms of Use. You can review the changes here.

K​é​ts​é​gekkel vagy an​é​lk​ü​l

by ScerrA

supported by
/
  • Streaming + Download

    Includes unlimited streaming via the free Bandcamp app, plus high-quality download in MP3, FLAC and more.

      670 HUF  or more

     

1.
Gyermek! Szemed lesütve koldul, a hűtlen idő magadra hagy. Ártatlan arcod maszkba fullad, egy kézzel festett bábu vagy! És illúzió, vagy tényleg távol az a zamat, ami most már zárol, elhatárol, vagy inkább vádol, ha csak az maradsz, ki folyton gyászol. Mert az aki teremt, az mindig temet, de a hit az hit marad, és az ki csak tettet, az biztos hogy vesztett, bármennyit tagad! Tudatalatti tudatossággal egyedül tán csak a sejtés szárnyal. Tényleg igaz,ami egy csapással utat mutat egy vakvágánnyal? Vagy képlékeny a kényszerképzet, s nem hajszolsz már olyan kincset, mi tárt karokkal játszik istent, az felett, ki elhagy mindent? Mindent... Hisz amit: nem felejtesz, az az igazi tánc, ami nem múlik el, az az igazi ránc, ami meggyötör, az az igazi csók, az igazi szavak nem csak átutazók! Nem múlandók... nem felejtesz, az az igazi tánc, ami nem múlik el, az az igazi ránc, ami meggyötör, az az igazi csók, az igazi szavak nem csak átutazók! Ami megbéklyóz, az az igazi rang, ami elbutít, az az igazi hang, ami megvakít, az az igazi fény, az igazi szabály az íratlan törvény! Ami mindent másképp lát, az az igazi szem! Ó, én azt hiszem... Gyermekszemed lesütve koldul, a hűtlen idő magadra hagy. Ártatlan arcod maszkba fullad, egy kézzel festett bábu vagy!
2.
Látnád:ábránd, átjárt,táplált. Vízen járó a hazug valóság, léptei súlyát a habok habzsolják. Az éhes szájak,ha enni kérnek, nincs hagyatéka a szelídségnek. Törékeny teste csupán porcelán, mely összetörhet oly tétován, ahogy tort ül az én,a múlt tetemén, a semmi ölén,a vég peremén. Látnád:ábránd, átjárt,táplált. De ölt álruhát, összekuszált, manipulált romantikát! Mozdul a karja,szívből akarja, meddő vigaszát a lélekbe varrja, emlékképeket új vászonra úgy fest át ahogy nem sajnálja! Mikor darabokra hullik a holnap, ujjlenyomattól foltos a kórlap, a vesztes a tettes,az árva sóhaj, hűtlen hitves a néma tolvaj! Így gyűjt adományt, ideje koránt túlkomponált hattyúhalált. Látnád! Nézd! Ábránd! Védd! Átjárt! Tépd! Táplált! Visszafojtott lélegzeted a holnap felett mond ítéletet. Zavarba hajtva,magas falakba vésel tévhitet, parancsnak tartva,nyakba akasztva Hordod a keresztet! Az ösztön-börtön örök e földön, körmönfont a lét! Sebekre kenve egy jelmezes eszme átjárja lényegét? Átírja lényegét?
3.
Hangok 03:21
Kezedben a döntés hatalma,most merre lépsz? Mi formál és mi az mi hajt?Ha révbe érsz magad maradsz majd tetteiddel,mondd miért félsz? Amennyi voltál,amilyen lettél,épp annyit érsz! Édes korty a bűn borából fehér arcon fekete fátyol, légvárakra a fájdalomból halk hang válaszol: A szem a lélek görbe tükre,tán örök tény, vigasz híján érd be szépen,nincs több remény... Fogadj szót és hunyd le a szemed,csak bánt a fény! Felébredni és tisztán élni,rég nem erény. Ne légy szerény! Út előtted,út mögötted, honnan jöttél,elfeledted, múlt alattad múlt fölötted, a jövő képét eltemetted. Ami szép volt nincsen többé, két kezedtől úgy vált köddé, ahogy tested lesz a földé, por és hamu mindörökké... Tény a válasz? Jó a kérdés? Kell hogy válassz, csak pár lépés... Torz gondolat száll a szádról, nem ezt vártad az új világtól, fohászkodhatsz,sírhatsz bárhol visszhang válaszol...
4.
Bábmesterem porra szomjazik. Bús énekem ott hallatszik hol már a harmatcsepp a végső könny, lehúz a sár! Hol már a negédes üres közöny elhasznál... Szárnyaimmal hiába bűvölöm. Nem lát,nem hall, de érzem a bőrömön! Nem vár rendeltetés,ó a holnap oly kopár! Nem vár semmi becses,semmi egyéb, csak sivár rongyos,kósza percek, értéktelen tettek. A szárny hasztalan, ha itt kell hagyjam! Mond csak mim van? Mi az mit adtam? Úgy fáj! A harmatcsepp a végső könny, hát ennyi jár? Oly kár! Ha eltakar majd a függöny vége már... Fáj!Fáj! A harmatcsepp a végső könny, hát ennyi jár? Fáj!Fáj! Ha eltakar majd a függöny vége már! Még érzem a tűt, átszúr,átüt! Túlontúl prűd, röpke etűd.

credits

released April 11, 2010

Ádám Virágos
Ákos Udvardi
Zsolt Fekete
László Barta
Bence Száraz

license

all rights reserved

tags

about

ScerrA Budapest, Hungary

contact / help

Contact ScerrA

Streaming and
Download help

Report this album or account

If you like ScerrA, you may also like: